A kérdező ember boldog küldetése

Az emberré válás evolúcióját ugyan alaposan feltárta már a tudomány, néhány feltételét azért még jócskán lehet pontosítani. Az egyik ilyen javasolható szempont a kérdező emberi magatartás történeti megjelenésének és evolúciós szerepének vizsgálata. A már sorozatosan kérdéseket feltevő, és a természettől, a történelemtől s egymástól válaszokat is kapó ember gyorsíthatta csak fel a civilizáció fejlődését, ismerhette meg egyre gazdagabban a világot. Marik Sándor ennek a kérdező embernek az antropológiai örökségét folytatja, küldetését testesíti meg, átemelve erőit a 20. és a 21. századra. Az Aranytoll Életmű- és megyei Príma-díjas újságíró, aki tollával a Nyírség legrejtettebb zugaitól a fővárosig s még tovább több ezer cikkével elemezte, mutatta be már több mint félszázada a magyar kultúrát s létet, e kötetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg térségeiben élő – vagy innen indult – alkotókra irányuló kérdéseivel egyszerre kutatja a nemzeti tudást és az ennek új értékeit megteremtő személyiségek titkait. Éleslátó kérdésekre alapozó interjúival tágítva az olvasói horizontokat a művészet, a tudomány, a közélet, a sport, az oktatás s még igen sok más emberi „csillagzat” irányába. Egyszerre világítva meg sorsokat, pályákat, mutatva be új felfedezéseket, eljárásokat, alkotásokat, eredményeket és példaszerű magatartásokat.

Ebben a könyvében – remek felkészültsége hátteréből – összesen tizenhét jelentős személyiséggel folytatott izgalmas beszélgetését közli. Megszólal benne egyetemi, főiskolai tanár, tudós, mérnök, jogász, művész, főrabbi, újságíró, műemlékvédő, biológus, filmes szakember, építész, sportvezető és más szakterületek képviselője is. S bárhol üti fel az olvasó e könyvet, nemcsak izgalmas sorsú interjúalanyokkal találkozik, hanem a kérdező ember evolúciós magatartását könyvekké alakító újságíró értéktudatával is. Az interjúkat közel húsz éve közreadó szerző három e műfajú kötetében összesen csaknem 3000 kérdést tett fel a vele szemben ülő hatvanöt embertársának! Új könyvének tizenhét alanyához körülbelül 600 kérdés szól, és ez még meg is sokszorozódik az olvasók tudatában a mindezek peremvizén felhajózó új kérdésekkel s válaszokkal. S korántsem csupán tizenhét arc szerepel e könyvben. Minden személyiség mögött, sűrűn emlegetve, szülők, családtagok, barátok, munkatársak, kapcsolatok sok-sok tucatja áll. Az alapkérdések pályáiról felkeringő „kisbolygókon” így a Nyírség és környéke fókuszából nemcsak az országra, de szinte teljes világra rányílik a szemlélet geográfiája.

A megszólítottak eredményes, így boldog létélményei – a könyvet kezükbe fogó emberekben – új kérdéseket és válaszokat fogannak, tovább fokozva és kiteljesítve a megismerés antropológiai erőit. A fejekbe épült olvasmányemlékekkel és a nyomukban keletkezett gondolatokkal ezért a legtöbbet tette a szerző, amit egy újságíró az interjúival tehet: izzó és új tettekre hívó nyomokat hagyott a kötetet olvasók intellektusában.

Szerencsés utat e kitűnő könyvnek a kezekben és szellemekben!