Az értékfelmutatás megszállottja

A jó újságíró szemfüles. Gyors. Megbízható. Marik Sándor ilyen.

A jó újságíró nyitott. Toleráns. Érzékeny. Sokoldalú. Marik Sándor ilyen.

A jó újságíró felkészült. Alapos. Körültekintő. Figyelmes. Empatikus. Marik Sándor ilyen.

Régen ismerjük egymást, mindig is ilyen volt: a Kelet-Magyarország munkatársaként majd főszerkesztő-helyetteseként éppúgy, mint később, immár hivatalosan nyugdíjasként, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle szerkesztőségének tagjaként. 2004 óta a folyóirat csaknem valamennyi számában olyan interjúkkal jelentkezett, amelyekben a beszélgetőtársak Nyíregyházán, vagy a megyében élő, esetleg innen elszármazott tudósok, művészek, politikusok voltak. A megszólítottak jelentős eredményekkel járultak hozzá szűkebb pátriájuk, olykor az ország, s nem túlzás, néhány esetben a világ szellemi életének gazdagításához. A Szemlében 2004 és 2011 között publikált beszélgetésekből aztán elkészült A lefényképezett gondolat című, huszonhárom interjút tartalmazó kötet az Ardlea Kiadó gondozásában, 2011-ben.

Marik Sándor azonban nem dőlt hátra foteljében, nem hagyta abba az immár misszióvá vált értékfelmutató tevékenységet. Mára ismét összegyűjtötte azóta készített műveit, s könyvvé szerkesztve nyújtja át az Olvasónak. Most is ugyanaz az elszántság vezeti, mint korábban: megkeresni és beszéltetni mindazokat, akik – kerüljenek bár messze a szülőföldtől – neveltetésük, szakmai étoszuk következtében pályájuk, karrierjük magaslati pontjain visszaemlékezve az indíttatásra, mindig szívesen vallották magukat szabolcsi, szatmári gyökerűnek.

A huszonöt interjút közzé tevő, tekintélyes terjedelmű válogatás – amely most a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kiadásában jelenik meg – nem hagy kétséget afelől, hogy szerzője szakmája megszállottja. És nemcsak azért, mert módszeresen felkutatja a megyéhez kötődő személyiségeket, hanem azért is, mert legkülönbözőbb foglalkozású partnerekkel képes párbeszédre. Így munkái lapjain a rádiós szerkesztő, a fotóriporter, a szobrászművész, a publicista, a műfordító, a zongoraművész, a bábszínész, a hollywoodi jelmeztervező, az egyetemi tanár, a nagykövet, a rektor, a római katolikus püspök, az érsek-metropolita ugyanúgy megszólal, mint a vezérigazgató, az akadémikus, az asztrofizikus, az érsebész, a hidrológus mérnök, a kutató professzor, vagy a levegőkémikus.

Sokszínű kötet Marik Sándoré. És fölöttébb tiszteletre méltó. Az eredetileg matematika-műszaki ismeretek szakos tanári végzettségű, tisztán fogalmazó, a kérdezetteket maximálisan tisztelő, tevékenységük lényegének felmutatására törekvő kiegyensúlyozott újságírót – miközben partnerei magánéletére is kíváncsi – soha nem a ma divatos bulvárosodás vezérli, jóllehet írásaiban a teljes embert igyekszik bemutatni. Ami munkára sarkallja, az nemcsak a jelhagyás, hanem a kiemelkedő személyiségek fontos eredményeinek igényes felmutatása. Marik Sándor eme önként vállalt feladatának maximálisan eleget tett. A mindig változó időt megállította egy pillanatra: amíg lapjait olvassuk, tudatában vagyunk annak, hogy bár életünk eloszlik, mint a buborék, ezek a szövegek, s bennük ezek az arcok: megmaradnak.

Marik Sándor empatikus. Figyelmes. Körültekintő. Alapos. Felkészült. Jó újságíró.