A magyar pénzverés ezer éve

Ezeréves a magyar pénzverés. A jubileum alkalmából a Szemle interjút kért Gaál Ferenctől, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatójától, akivel a ritkaság számba menő munkáról, s annak változatos történetéről beszélgettünk. A helyszín különleges volt: a háttérben néha hallatszott az iszonyatos erővel ütemesen lecsapó verőgépek moraja. A szakma története pedig – mint cseppben a tenger – sűrítve tartalmazta hazánk történelmének fordulópontjait, sok emlékezetes eseményét is.

– A pénzverésnek van bizonyos misztikuma, mint mindennek, amit általában nem gyakorolhat az ember – fogalmazott a bevezetőben a vezérigazgató. – Mivel működés közben nem mutathatjuk be üzemünket mindenkinek, évente néhány alkalommal kiállítást rendezünk – néha nyilvános tereken, mint legutóbb a budapesti Bazilika előtti Szent István téren. Ezzel éppen az a célunk, hogy beavassuk az érdeklődőket, hogyan is készülnek a mindenki által naponta használt fémpénzek

– és édestestvéreik, az emlékérmék –, eloszlassunk mítoszokat és bemutassuk azt a munkát, amit valóban kevesen ismerhetnek.

– Magam is tapasztaltam, hogy a Pénzverő Budapest határában lévő új üzemébe komolyabb biztonsági rendszeren át lehet bejutni, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Légikikötőbe. Miért van erre szükség?

– Hatalmas értékekről van szó, pénzérmék tonnái készülnek nap, mint nap. Ehhez ugyan alacsonyabb fokozatú biztonsági ellenőrzés is elég lenne, de egy komplexumban vagyunk a Magyar Nemzeti Bank logisztikai központjával és értéktárával, ami megtöbbszörözi a biztonsági igényeket.

– Ez az új létesítmény egy Budapest-környéki ipari parkban található. Miért kellett elhagyni a majdnem százéves, jól bevált népligeti helyszínt?

– Két lényeges oka volt. A Magyar Nemzeti Bank központja Budapest történelmi belvárosában van, és sokáig ott volt a bank értéktára is, tehát korábban ott szerveződött a teljes magyar banki pénzforgalom. Naponta okoztak óriási forgalmi dugókat a pénzszállító autók, s ami ezzel járt, folyamatos légszennyezést. Önmagában az, hogy a Pénzverőből oda szállítottuk az új érméket, számottevő forgalmi és biztonsági problémákat okozott. Az új helyen mindez megszűnt, a belváros fellégezhetett, itt a megfelelő zsilipkapukon elektromos targoncákkal visszük át egyik épületrészből a másikba az elkészült pénzérméket. A banki pénzszállítás is elkerüli a belvárost. A másik ok, hogy az ezredforduló táján, amikor hazánk belépése az Európai Unióba belátható közelségbe került, úgy látszott, hamarosan bevezetjük az eurót is. A tervezett pénzcsere indokolta, hogy a Pénzverő technológiailag megújuljon, s célszerűnek látszott mindezt egy új telephelyen megvalósítani. 2008 tavaszán költöztünk a huszonegyedik század kihívásainak és elvárásainak megfelelő, modern központunkba. Üzemünk ma Európa talán legjobb ilyen komplex létesítménye, a technológiai-műszaki színvonal tekintetében is előkelő helyen vagyunk. Az Európai Központi Bank elvégezte a minősítésünket, amit időről időre megújítunk, a minőségi és biztonsági jellemzőink teljes egészében megfelelnek az európai követelményeknek. Szabályzataink magyar és angol nyelven készültek, mindezt fejlett informatikai háttér egészíti ki. A fejlesztés folyamatos, az eredeti elképzelésekhez képest annyi a különbség, hogy ha lett volna eurónk, egy lépésben történt volna meg minden az akkori színvonalon, így viszont esélyünk van arra, hogy az időközben piacra kerülő még modernebb gépeket szerezzük be.

– Ha hazánk bevezetné a közös valutát, a döntéstől számítva mennyi időre lenne szükségük, hogy az új fémpénzeket elkészítsék?

– Gyártói szempontból azonnal kezdhetnénk. A nyilvánosságra került elképzelésekkel szemben azonban a magyar euró küllemére jelenleg nincsenek érvényes tervek. Tehát elölről kell majd kezdeni mindent, ha megszületik a konkrét döntés. A munka menete ugyanaz lesz, mint most egy-egy új forgalmi érme esetében. Az új pénz a Magyar Nemzeti Bank megrendelésére készül, ott döntenek arról, milyen legyen, és a Pénzverő melyik címletűből mennyit gyártson. Technikailag erre már most fel vagyunk készülve. Mivel egy teljes pénzcserénél nagyon nagy tételekről van szó, azzal számolunk, ha megkapjuk a megrendelést a tervekkel, fél év szükséges a szerszámok, alapvetően a verőtő-garnitúrák elkészítéséhez, valamint a lapkák (a pénz nyersanyaga) beszerzéséhez, s újabb fél év a pénzveréshez, tehát a megfelelő mennyiségű érme legyártásához.

– Hogyan születik meg a pénz, ki dönti el, hogy mi legyen rajta, miből készüljön?

– Az általános forgalmi érmékről kizárólagosan az MNB dönt. A címletek általában hosszú ideig változatlanok, bár időnként a kis címleteket kivonják a forgalomból, ha már nincs rájuk szükség, és nagyobbakkal váltják fel. E téren különösen fontos az állandóság, ez a pénz iránti bizalom alapja. Az emberek hozzászoknak, az automaták ezekkel működnek. A mai forgalmi érméket, amelyekkel naponta fizetünk, 1992–1996 között vezették be, azóta lényegében változatlanok. Ha az érmeképet megváltoztatják, az új tervekre a bank általában meghívásos pályázatot ír ki, jellemzően három éremtervező művész részvételével. Nagy szabadságuk van, de nem parttalan, mert a forgalomban lévő érmék nagy darabszámú sorozatok, s azok belső logikáját egy-egy új érme miatt nem lehet megbontani. Kivételt képeznek, természetesen, a különleges alkalmakra, évfordulókra készített emlékpénz-érmék, amelyekből általában néhány ezer vagy tízezer készül. A tervezett új érmeképről grafikai tervek alapján döntenek, a véglegesről készül el a gipszmodell. Mi az MNBtől a megrendeléssel jellemzően ilyen, 16 centiméter átmérőjű gipszmintákat kapunk, azokról készítünk különböző, technológia-közi másolatokat. Igénybe vesszük a legkorszerűbb, lézeres letapogatásokat, s számítógépes képernyőn még azt követően is kijavítjuk a legapróbb hibákat, hiszen egy szálló porszem is okozhat galibát. Amikor minden hibátlan, elkészítjük a verőtöveket, amelyek már akkorák, mint a majdani pénzérme. Roppant kemény, teherbíró fémekből készülnek, olyanokból, mint például a vonatok féktuskói – elképzelhető a hatalmas igénybevétel, hiszen a forgalmi pénzeket gyártó verőgépek egy ütéssel 100–200 tonnás erővel percenként 600–800 veretet készítenek. Egy-egy verőtővel átlagosan egymillió darab pénzérmét lehet gyártani.

– Miként érik el, hogy a következő milliók is ugyanolyanok legyenek, ha egyszer elkopott a verőtő? És mi történik, ha esetleg később derül ki, hogy továbbiak kellenek valamelyik pénzérméből?

– Egyrészt eleve több egyforma verőtő készül, most például egyszerre négy verőgép dolgozik, és ugyanazt a címletet verjük rajtuk. Tehát, ha tudjuk, hogy hány darab pénzérmét rendeltek tőlünk, azt is meg tudjuk mondani, hány verőtőre lesz szükség. Másrészt az eredeti verőtöveket készítő mesterszerszámokat eltesszük, páncélszekrényben biztonságosan őrizzük, s ha kell, azokról készítünk újabb szerszámot. Ez teszi lehetővé, hogy évtizedeken keresztül ugyanolyanok legyenek az új érmék, mint a korábbiak.

– Amíg a Pénzverő korszerű üzemét végigjártuk, két tényt jegyeztem meg: a vezérigazgató is majdnem százszor használta mágneskártyáját, hogy minden ajtó oda-vissza feltáruljon előttünk, másrészt zavarba ejtően sok szakkifejezéssel kellett megismerkednem. A szakma gerjeszti ezt?

– Ha egyszer van korszerű biztonsági rendszer, ott nincs kivétel, mindenkire egyformán vonatkoznak a szigorú szabályok. Ami a szaknyelvet illeti, az nemcsak a Pénzverő sajátossága. Ráadásul fontos is az egyértelmű megnevezés, mert több hasonló kifejezés van, és mindegyik más fogalmat takar. A legfontosabb fogalom nálunk a pénzérme vagy forgalmi pénz, ez a legismertebb is egyben, mert napi fizetőeszközként használjuk. Speciális pénzérme a forgalmi érme emlék változata, amelynek egyik oldala azonos a forgalmi pénz névértékes oldalával, a másik oldal viszont egy kiemelkedő esemény, évforduló, személy ábrázolásával készül. A forgalmi érme emlék változataiból 1–2 millió darab jelenik meg, azaz jóval korlátozottabb a mennyiségük, mint az általános fémpénzeinké. A pénzforgalomba viszont ugyanolyan úton kerülnek, mint a normál forgalmi érmék, azaz a pénzintézeteken keresztül, pénzváltás és más fizetési tranzakciók során juthat hozzájuk a lakosság. A harmadik fogalom az emlékérme vagy emlékpénz, amely rendelkezik a törvényes fizetőeszköz kötelező alaki kellékeivel, de nem ez az elsődleges szerepe, hanem a történelmi és kulturális értékek közvetítése, az ismeretterjesztés, vagy a megemlékezés a kiemelkedő évfordulóról, személyről. Az emlékérme a névértéke erejéig törvényes fizetőeszköz a kibocsátó országban, általában néhány ezer- vagy tízezer darabot gyártunk belőlük. Az emlékérmék sorát 1948-ban az 1848–49es forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére megjelent érmesor nyitotta meg, éves rendszerességgel pedig 1968 óta jelennek meg a numizmatika tárgykörébe sorolható, elsősorban gyűjtői célra szánt pénzérmék. Az emlékérméket – amelyeket ugyancsak az MNB bocsát ki – a legegyszerűbben az elsődleges forgalomba hozó, azaz a Pénzverő értékesítési csatornáin lehet beszerezni: az érmeboltunkban és a weboldalunkon üzemelő online bolti felületünkön. Külön kategóriát képvisel a numizmatikai fogalomtárban az érem, amely szintén fémből készülő (általában kerek) kisplasztikai alkotás, de nélkülözi a fizetőeszköz funkcióhoz kapcsolódó alaki kellékeket.

– Különbségeket lehet látni az alapanyagok tekintetében is...

– Valóban. Bizonyos érmék és pénzérmék „közepe” – vagy annak borítása – más fémből készül, mint a külső gyűrűé, ezeket a kétféle anyagból készült érméket bimetál érmének nevezzük. Az azonos anyagból, de különféle felületi eljárással színezett érmék a bicolor érmék. Ezek a hamisítás elleni védelem nagyon hatásos formái. A 2009-ben kibocsátott 200 forintos körgyűrűjének anyaga réz–nikkel–cink-ötvözet, belső része (magja) réz-nikkel ötvözet; tehát bimetál érme, amelynek gyűrűje aranysárga, a belső rész ezüstfehér színű. A 100 forintos forgalmi pénzünk esetében mind a gyűrű, mind a mag alapanyaga acél, és csak a rájuk hengerelt színesfémnek köszönhetik a kétféle színüket. Ez az érme az első klasszikus bicolor pénzérménk.

– Valódi nemesfémből ma nem is készítenek pénzt?

– Dehogynem! Az emlékpénzek alapanyaga legtöbbször nemesfém, így rendszeresen készítünk pénzt aranyból is. Például 2014. évi újdonságunk a Mária aranyforintja elnevezésű emlékérme. A közel 3,5 gramm súlyú, 986 ezrelékes (kb. 23 karátnak megfelelő) finomságú aranypénz névértéke 50 ezer forint, s rajta az 1382–1395 között uralkodott Mária királynő által veretett aranyforint képét láthatjuk. Szintén 2014-ben került forgalomba az Ybl Miklós születésének 200. évfordulója tiszteletére készült 24 gramm súlyú, 925 ezrelékes finomságú ezüst emlékérme, ennek névértéke 10 ezer forint. A nemesfém emlékérmék jellemzően kis példányszámban készülnek, a Mária aranyforintjából 2000, az Ybl Miklós-emlékéremből 5000 darabot vertünk. A nemesfém emlékérmék legtöbbször a forgalmi pénzeknél nagyobbak, például előbbi átmérője 20, utóbbié 37 milliméter, s a felületi kivitelezésük különleges. Gyártási szempontból ez azt jelenti, hogy egy-egy emlékérmét 200–2000 tonnás erővel, többszöri ráütéssel lehet elkészíteni és a lapkáik kézi adagolással, egyenként kerülnek a verőgépekbe.

– Az üzemben számomra érdekes volt, hogy légmentesen záró hordókból kis zsákokban emelték ki a verésre szánt sima lapkákat. Honnan szerzik be a forint alapanyagát?

– A világpiacról. Csak a globális kohászati ipar legjobb üzemei képesek arra, hogy nagy mennyiségben azonos minőségben gyártsanak „üres” metál-, vagy bimetál lapkákat. Korábban Németországból szereztük be, jelenleg négyéves szerződés alapján a Koreai Köztársaságból vesszük az alapanyagot. Tonnában rendelünk, a súlyról az alapanyag-raktárban váltunk darabszámra. Szigorú számadású termékről van szó, minden darabbal el kell számolnunk, ahány „üres” darab beérkezett, kész érmeként vagy selejtként nyilvántartjuk, egyetlen egy sem hiányozhat.

– Mikor és miért recézik az érméket?

– Ez a veréssel egy időben történik. A recének két funkciója van, a hamisítás elleni védelem és a felismerhetőség, amely például a látássérültek számára fontos. Akit nem érint, nem is érzékeli: a recézés lehet folyamatos, szakaszos, különböző mélységű.

– Miért szabályos kör alakúak és lényegében „simák” a mai pénzérmék, holott korábban volt ovális, hullámos és több más, egyedi?

– Ez a huszadik század második felében elterjedt automaták miatt van így. Ha nem pontosan kör alakúak lennének a pénzérmék, vagy mintázatuk egyes részei jobban kiemelkednének a síkból, elakadnának az automatákban.

– Mitől függ, hogy évente mennyi pénzt vernek?

– A pénzverés nagyon érzékeny szakma, összefügg az élet minden területével, a szokásokkal éppúgy, mint a makrogazdasággal, a pénzügyi szabályozással. Élesen elhatárolódik a 2008 előtti és utáni időszak. Nem a költözésünk volt a lényeges, hanem két másik ok. Elmélyült a gazdasági válság, ennek következtében számottevően csökkent a kiskereskedelmi forgalom, amelyhez a korábbinál kevesebb váltópénz is elég lett. Közrejátszott az is, hogy az MNB döntése alapján 2008. március 1-jétől az 1 és 2 forintos érmék nem használhatók fizetőeszközként. Ezek együtt drasztikus változást eredményeztek: míg korábban 240–260 millió darab érmét gyártottunk évente, 2008-ban csak 80 milliót. Természetesen közrejátszott a készpénzkímélő fizetési módok – tehát a bank- és hitelkártyák, a folyószámláról történő közvetlen lakossági átutalások – gyakoribbá válása. Ezt korábban is tapasztaltuk, de a fémpénzek iránti igény még akkor is folyamatosan nőtt, csupán a növekedés üteme vált alacsonyabbá. Arra számítottunk, hogy az évi 80 milliós megrendelés tartós lesz, ám a válság hatása erősebb volt, mint gondoltuk. 2011–12-ben már harminc millió új érme is elég volt, 2013–14-ben pedig negyven millió. A gazdaság, a kereskedelem és az idegenforgalom 2014. évi számottevő élénkülése azt eredményezte, hogy az MNB megrendelése alapján 2015-re a pénzverdében ismét nyolcvan millió forgalmi érmét gyárthatunk. Egyébként nagy „fogyasztóink” a turisták, sokan visznek haza emlékbe pénzérméket. Ide sorolhatjuk a gyűjtőket is, de az ő forgalmuk sokkal kisebb. Utóbbiakkal kapcsolatban vigyáznunk kell a mértékre, a fizetőképes keresletre.

– Kalandozzunk a régmúlt időkben is! Mit takar a rövid mondat, mely szerint „ezeréves a magyar pénzverés története”?

– A magyar pénzverés egyidős a magyar államisággal. Első királyunk, Szent István rögtön koronázása után verette az első magyar pénzérméket, amelyek ezüst dénárok voltak, és bajor mintára készültek. A kereskedelem fellendülésével a dénár mellett nagyobb és értékesebb pénzek iránt is igény mutatkozott. Kezdetben veretlen ezüstrudakat használtak, majd megjelentek az aranypénzek. Magyarországon Károly Róbert 1325 körül verette az első aranypénzt, amely magas nemesfém-tartalmú, legalább 23 karátos, körülbelül 3,5 gramm súlyú érme volt. A mintát a Firenzében 1252-től vert aranyforintok adták, a fiorino d’oro elnevezésből származik a forint szavunk is. Károly Róbert nevéhez fűződik a pénzügyi igazgatás újjászervezése, amelynek keretében területi alapon pénzverő kamarákat állított fel, a négy addigi – a budai, az esztergomi, a szerémi és a csanádi – mellé hat újat hozott létre Körmöcbányán, Szomolnokbányán, Szatmáron, Váradon, Szebenben és Pécsett. A firenzei éremképeket Nagy Lajos király változtatta meg: a firenzei liliomot a magyar Anjou-címer, a másik oldalon Firenze védőszentjét, Keresztelő Szent Jánost pedig Szent László váltotta fel. Utóbbi alakja évszázadokra meghatározta a magyar pénzek éremképeit, az aranypénzeken egészen a tizenhatodik század végéig volt látható. A 100 dénárral egyenértékű magyar aranyforint hatszáz éven át tartotta a súlyát, nemesfém-tartalmát, ezzel nemzetközi hírnevet vívott ki magának.

– Mondhatjuk azt, hogy a jelentősebb uralkodók általában rátették „kézjegyüket” a fizetőeszközre is?

– Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, Habsburg Ferdinánd jelentős intézkedéseket hozott, külön említésre méltó az erdélyi fejedelmek és II. Rákóczi Ferenc pénzveretése, majd a Habsburg birodalom pénzügyi egységesítése. Lexikonméretű könyvek foglalkoznak a magyar pénzveréssel és rengeteg az érdekesség. Például Magyarország védőszentje (Patrona Hungariae – Szűz Mária, karján a kis Jézussal) Mátyás király idejében került a magyar pénzek hátlapjára, s vált a következő évszázadok legjellegzetesebb magyar éremképévé, a forgalmi pénzek közül utoljára az 1939-es kétpengősön volt látható. A magyar aranypénz a tizenötödik századtól kivételes nemzetközi szerepet töltött be. Kedveltségét viszonylag állandó értékének, így megbízhatóságának és szép kivitelezésének köszönhette. A körmöcbányai pénzverde világhírnévre tett szert. 1499-ben jelent meg az első olyan magyar pénzérme, amelyen szerepelt a kibocsátási évszám. Érdemes megemlíteni, hogy Báthori István volt az első (erdélyi) uralkodó, akinek a képmása rákerült az aranyforintjára. Rákóczi aranyérméi között arcképét ábrázoló is készült, de nem engedte forgalomba hozni, mondván: csak a koronázott királyoknak van joguk Magyarországon pénzt veretni saját képmásukkal, ő pedig nem az. Forgalomba kerültek viszont rézpénzei, feliratukból ered a libertás név. A tizenhatodik század második felétől az aranyforint (vagy akkori elnevezéssel dukát) mellett a tallér vált a legfontosabb pénzzé. Az első tallért I. Ferdinánd verette 1552-ben Nagyszebenben, és a feljegyzések szerint egy évvel később már Körmöcbányán is tallért vertek.

– Említsük meg a régi időkből az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc idevágó történéseit is…

– Az önálló nemzetállami törekvések a pénzérméken is megnyilvánultak. Megvalósult az önálló magyar pénzkibocsátás, és akkor szerepeltek az első magyar nyelvű feliratok a magyar pénzeken. A birodalmi besorolás helyett ismét a magyar verdejeleket alkalmazták. Aranyból dukát, ezüstből 20, 10 és 6 krajcáros, rézből 3 és 1 krajcáros készült. A fémpénzek a háborús viszonyok között hamar eltűntek a forgalomból. A világosi fegyverletétel után a szabadságharc minden vívmányára – így a pénzeire is – a megsemmisítés várt. Ferenc József megtorló intézkedései egyikeként felszámolta az önálló magyar pénzügyeket, a fémpénzekről a magyar nyelvű felirat lekerült, éremképként az uralkodó portréját és az osztrák vagy a birodalmi címert ábrázolták. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy milyen nagyot változtak az idők: ma Ausztria és Magyarország egyaránt az Európai Unió önálló tagja, és 2007-ben az Osztrák és a Magyar Pénzverő közös kibocsátásában jelent meg a Kiegyezés – Ferenc József magyar királlyá koronázása –1867 elnevezésű érempár, amelynek ünnepélyes bemutatója a Mátyás-templomban volt. Az akkor 95 éves Habsburg Ottónak átadhattam az első tiszteletpéldányt…

– Visszatérve az 1867-es kiegyezés és az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttének valós eseményeire, az az időszak ismét változásokat hozott a pénzügyekben is, amelyekben fontos szerepet játszott egy megyénkből származó politikus, Lónyay Menyhért. Mivel írta be nevét a magyar pénzügytörténelembe?

– Teljes neve dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért – akinek mellszobra Nyíregyházán a megyeháza előtt látható –, korának nagyformátumú tudós politikusa volt. 1822-ben a Bereg megyei Nagylónyán született, s ott is nyugszik a református temetőben lévő családi sírboltban, 62 éves korában hunyt el. 1871–84 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1871–72-ben a Magyar Királyság miniszterelnöke volt, de számunkra most a pénzügyekhez kapcsolódó tevékenysége a fontos. A reformkor egyik ismert közgazdászaként az 1840-es években alapvető jelentőségű munkákban tárgyalta Magyarország gazdasági helyzetét, illetve híressé vált, kötetben megjelent úgynevezett pénzügyi levelei a magyarországi közgazdasági szakirodalom klasszikusai. Huszonegy éves korában választották először országgyűlési képviselővé szűkebb pátriájában, Beregben, huszonhét évesen Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára lett. A világosi fegyverletétel után külföldre menekült. Kényszerű távolléte idejét tanulásra fordította, egy rangos párizsi egyetemen nemzetgazdaságtant hallgatott. Királyi kegyelemmel térhetett haza 1850-ben. Aktívan publikált, a Pesti Napló és a Budapesti Szemle sorra jelentette meg nemzetgazdasági elemzéseit. 1861-től lett ismét képviselő. Jelentős szerepet vállalt a magyarországi pénz- és hitelintézetek létrehozásában: az első magyar földhitelintézetnek és az első hazai biztosító társaságnak alapító tagja volt. Az országgyűlésben többek között az abszolút rendszer pénzügyi politikáját bírálta, miközben Bécsben együttműködött Andrássy Gyulával a kiegyezést segítő munkálatokban. A későbbi miniszterelnök elsősorban aktív közéleti és gazdasági szerepvállalására tekintettel bízta meg őt az 1867-ben felálló kormány első magyar királyi pénzügyminiszteri tisztségével, amit 1870-ig töltött be, utána egy évig a monarchia közös pénzügyminisztere volt Bécsben. Magyar pénzügyminiszterként korszerű, önálló pénzügyi rendszert valósított meg. Nevéhez köthető a költségvetés intézményének magyarországi bevezetése, az államháztartás alapjainak lerakása. Az 1868. évi VII. törvénnyel újraszabályozta a pénzverést, melynek eredményeként ismét magyar felirat, magyar korona és címer kerülhetett a pénzérmékre. Az alfabetikus birodalmi jelölés helyett újra a hagyományos magyar verdejegyekkel verték az érméket: K. B. (Körmöcbánya), Gy. F. (Gyulafehérvár). A Pénzverőben 1992-ben szép emlékérem készült Lónyay Menyhért arcképével a Pénzügyminisztérium megalakulásának 125. évfordulójára.

– Hogyan folyatódott a Lónyay Menyhért nevével fémjelzett sikertörténet?

– 1892-ben a monarchia a Wekerle Sándor magyar pénzügyminiszter által kidolgozott tervek alapján áttért az aranyalapú valutára, a koronára. A decimális rendszerű 1 korona 100 fillérre oszlott (a fillér váltópénzként később a pengő és a forint korában is megmaradt). A századelőn az osztrák-magyar korona Európa egyik legerősebb valutája lett, egészen az I. világháborúig. 1914 után megkezdődött a korona elértéktelenedése. Ferenc József halálát követően utóda, az utolsó magyar király, IV. Károly verette a magyar történelem utolsó forgalmi aranypénzeit 20 koronás címletben, ám ezek a háború miatt már nem vettek részt a pénzforgalomban. 1916-ban verték az utolsó ezüst koronát.

– Ha a történelem nyomvonalán haladunk tovább nagy léptekkel, újabb tragikus időszak következik, amelynek hívószava: Trianon. Mit jelentett ez a magyar pénzügyeknek, szűkebben a pénzverésnek?

– Az addigra egyedülivé vált magyar pénzverde, Körmöcbánya határainkon kívül rekedt. Az új Magyar Királyi Állami Pénzverőt Budapesten, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésénél lévő egykori huszárlaktanyában rendezték be 1925-ben. Ideköltözött a vezetőség és a személyzet egy része, akik együtt érkeztek a leszerelt körmöcbányai gépekkel. Érdekesség, hogy a régi gépek közül néhány muzeális darabot kiállítottunk itt, az újonnan épült üzemünkben – ma is be lehetne indítani mindegyiket. Visszatérve a költözésre: 1926-tól már Budapesten állították elő az új pengő címleteit, ekkortól használatos a magyar pénzérméken a mai verdejegyünk, a BP. Ezzel lezárult a korona elértéktelenedési folyamata. A pengő sikeres bevezetése összeforrt az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank 1924-es létrehozásával. A pengő név választását egyébként széleskörű társadalmi vita előzte meg: mindenképpen magyar nevet akartak választani. Végül a turul, a turán, a libertás és a máriás név elvetése után az ezüstpénzek régi hangutánzó szavát (pengő forint), a pengőt választották. A bevezetéskor 1 pengő 12 500 koronát ért. Az 1–2, később 5 pengősök ezüstből, a fillérek 1, 2, 10, 20 és 50-es címletekben színesfémből készültek.

– Mindez nem sokáig tartott…

– Valóban, a II. világháború idején eltűntek a pénzforgalomból az ezüst-, majd a nikkel és a bronz pénzek is, a hadiipar használta fel az érmékben lévő fémet. A pengő történetének utolsó szakaszában fémpénzek már nem is szerepeltek a fizetőeszközök között. 1944-ben a Pénzverde kénytelen volt beszüntetni a működését. Budapest ostroma után az újraindított verdében alumínium 2 pengősből már csak próbaveret készült, és az ugyancsak alumínium 5 pengős is inkább csak elvben volt forgalomban. A helyzetre jellemző, hogy az 5 pengősök verőtöveit kilőtt harckocsik tengelyéből alakították ki a verde kiváló szakemberei. A fémpénzek forgalmát a magas alapanyagárakra és előállítási költségekre hivatkozással 1945 szeptemberében rendeleti úton meg is szüntették. Az inflációt nem lehetett követni.

– Mennyi ideig tartott a fémpénz nélküli élet?

– A „magyar valutacsodának” is nevezett stabilizáció a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésével indult meg. 1 forint 400 ezer quadrillió pengővel, illetve 200 millió adópengővel volt egyenlő. Egy tízmillió adópengős jegyet 5 filléren váltottak. Az új fizetőeszköz elnevezését ezúttal is viták előzték meg, végül a máriás és a tallér elnevezést megelőzve az első magyar aranypénz, I. Károly aranyforintja után nevezték el az új magyar pénzt. Így jutottunk vissza több mint hat évszázadot követően a forinttól a forintig. 1 forint a bevezetésekor 0,0757575 gramm színaranynak felelt meg, azaz egy kilogramm színarany 13 210 forintot ért.

– Ez is történelem már, a legtöbben talán a lyukas 2 filléresre emlékeznek, vagy azért, mert volt a kezükben ilyen, vagy hallottak róla…

– Pedig nagyon nagy esemény volt, hogy a II. világháborút követően hazánkban véget ért a világ legnagyobb méretű inflációja. 1946. július végén a köztársasági elnök, a kormány tagjai, a koalíciós pártok vezetői látogatást tettek a Pénzverőben. Személyesen is meggyőződtek arról, hogy a nagy munka kész, augusztus 1-jén megjelenhet a szükséges mennyiségű új és jó forint. A Pénzverő emlékkönyve ma is őrzi ennek a látogatásnak az emlékét. Az 1946. évi első forint fémpénzsorozat ezüst 5 forintost, alumíniumból vert 1 és 2 forintost, valamint rézötvözetű 2, 10 és 20 fillérest tartalmazott. Az alumíniumból vert lyukas 2 filléres egyébként 1950-től volt törvényes fizetőeszközünk – egészen 1992-ig. Közkeletű magyarázat, hogy a lyuk révén annak idején megspóroltak körülbelül 10 százaléknyi alapanyagot, de előállítása így is többe került a névértékénél. Az 5 filléres címlet 1948–1992 között létezett, míg 50 filléressel először 1948-ban fizethettünk. A rendszerváltás előtt a legnagyobb fémpénzeink az 1971-től használatos 10 forintos, illetve az 1983-tól bevezetett 20 forintos érmék voltak.

– El is érkeztünk napjainkhoz, hiszen a rendszerváltás után megjelent új sorozat darabjai alapjaiban ma is érvényesek, csupán néhányat vontak ki a forgalomból, és kétszer új felirat került pénzérméinkre. Mit jelentett ez a Pénzverő számára?

– A rendszerváltás cégünk számára fontos szervezeti változást hozott: 1992. augusztus 1-jével Magyar Pénzverő néven részvénytársasággá alakult, jelenleg egyetlen részvényese a Magyar Nemzeti Bank. A munkát tekintve az első új pénz az ezüst 200 forintos volt, amely 1992. december 1-jén jelent meg. Az 500 ezrelékes finomságú, 12 gramm bruttó súlyú forgalmi pénz a forint stabilitását kívánta szimbolizálni, amelyet a kibocsátó MNB épületének és a jegybanki vezetők aláírásának érmén történő megörökítése jelképezett. 1994ben a banképületet Deák Ferenc portréja váltotta fel, az előoldalon maradt a Lánchíd képe. 1993-ban jelent meg a forint forgalmi pénzérmék új sorozata, 1–2–5–10–20–50–100 forintos címletekben. A még forgalomban lévő 10–20–50 fillérek érmeképein a Magyar Népköztársaság helyett a Magyar Köztársaság felirat jelentette a változást.

– Kik döntik el, hogy mi kerül a pénzérmék két oldalára?

– A kibocsátó Magyar Nemzeti Bank erre hivatott szakemberei, akik számos terület szakértőiből álló zsűri segítségével több terv közül választják ki a véglegeset, egy bizonyos rendszer szerint. Az új 1, 10 és 100 forintos érmékre a Szent Koronás magyar címer került. A 2-vel kezdődő címleteken a jellegzetes magyar növényvilág képviselői kaptak helyet, a 2 forintoson a magyar kikerics, a 20 forintoson a magyar nőszirom. Az 5-tel kezdődő címletek képei az állatvilághoz kapcsolódnak, az 5 forintoson a nagykócsag, az 50 forintoson a kerecsensólyom szerepel. A tematikus oldalak tervezője fővésnökünk, Kósa István, a névértékes érmeoldalak grafikai tervei Bartos István nevéhez fűződnek.

– Az utóbbi húsz esztendőben már nem sok változás történt, viszont az új Alaptörvény 2012. január 1-jétől a pénzérmékre vert Magyar Köztársaság feliratot MAGYARORSZÁG felirattal váltotta fel. Mennyibe kerül ez a változás?

– Sokba kerülne, ha egyszerre történne a váltás, egyszerre vonnák ki a régit és pótolnák újjal. A teljes csere azonban hosszabb idő alatt történik, főképpen a pénzforgalom növekvő igényének kielégítésére új érmékkel, illetve a forgalomból kikerülő és a forgalomképtelenné (kopó, sérült) váló érmék pótlásával. Az, hogy húsz év alatt sok vagy kevés változás történt, megítélés kérdése. Az 1993-ban megjelent új sorozat nagyméretű 100 forintosát 1996-ban cserélte le a jegybank a már korábban is említett első magyar bicolor forgalmi érmével. Az első ezüst 200 forintosok 1998 óta nem fizetőeszközök, mivel a bennük lévő ezüst értéke a névértéküket meghaladta. Ugyanakkor a 200 forintos bankjegyet felváltó bimetál 200 forintosokkal 2009 júniusától fizethetünk. A két legkisebb címlet, az 1 és a 2 forintos 2008-ban került ki a pénztárcából, de a fillérhez hasonlóan számítási egységként megmaradtak. Jelenleg egyetlen forgalmi pénzérménk sem tartalmaz nemesfémet.

– Mi történik ezekkel a drága speciális gépekkel, ha az MNB történetesen nem rendel új pénzt, illetve mivel foglalkoznak a dolgozók?

– Bizonyos mennyiségű új érmére folyamatosan szükség van, és folyamatosan készülnek emlékpénzek, érmék is. Alkalmanként más országok részére is készítünk pénzeket, az idők során például Chile, Ciprus, sőt Horvátország is szerepelt a megrendelők között. A kifogástalan érmekivitel elismeréseként Etiópia, Mongólia, Albánia, Sao Tomé, Jamaica verdénket bízta meg egyes emlékpénzeinek készítésével. A nemzetközi numizmatikai sajtó az egyik itt készült albán emlékérmét a világ leginnovatívabb pénzérméi között tartja számon. Nem beszéltünk még a pénzverő érmeboltjában kapható saját kibocsátású termékeinkről. Ezek között megtalálhatók a családi ajándékozás céljára alkalmas ezüst és színesfém érmek éppúgy, mint az egyedi megrendelésre vert céges reprezentációs- és vállalati arculatot megjelenítők. Ugyanis bárki készíttethet érmet, amely névértékkel nem rendelkezik, viszont maradandó, értéket képviselő, emlékezetes ajándék. Különleges technológiánknak köszönhetően akár egyetlen darab is készülhet vert kivitelben, amely fotógravírozással, lézeres eljárással teljesen egyedivé tehető.

– Ezek szerint nem unatkoznak, ha átmenetileg nem is kell forgalmi pénzt verni… A napi sajtó is beszámolt arról, hogy egymás után ötször nyerte el a Pénzverőben készült magyar pénz az „Év érméje” nemzetközi közönségdíjat. Mit jelent ez?

– A szakmában mértékadó, az amerikai Krause Kiadó által megjelentetett World Coin News magazin minden évben megrendezi internetes szavazását, melyen sorozatban elnyertük a közönségdíjat. Egyébként az is megtörtént, hogy egyetlen évben három díjat hoztunk el, miénk lett a legszebb történelmi-, a legszebb ezüst- és a leginnovatívabb érme is. Nemesfémből és színesfémből készült emlékérméink – amelyek névértékük erejéig törvényes fizetőeszközök – jelentősége abban rejlik, hogy történelmi-kulturális értékeink megtestesítőjeként ötvözik a művészi-esztétikai, a kultúrtörténeti és a materiális értéket. Ez a névértéknek, a limitált példányszámból eredő ritkaságnak és a bennük lévő nemesfém értékének köszönhető. Összességében a külföldi megrendelések, és a közönségszavazások is erősítik meg számunkra, hogy elhivatott, felkészült szakembergárdánk van és évről évre világszínvonalú termékekkel tudunk megjelenni. Minőségellenőreink azonban a sikerek ellenére is résen vannak, mert egy komolyabb megingás könnyen romba dönthetné az amúgy igen látványos eredményeinket.

– Engedjen meg egy személyes kérdést! Több mint egy évtizede vezérigazgatója a pénzverdének. Ennyi szépség és érték láttán belépett-e a gyűjtők táborába?

– Nem lettem „hivatásos gyűjtő”, de a 2001-től nálunk készült forgalmi- és emlékpénzek egy-egy példányát megvásároltam és megőriztem.

– Melyik itt készült magyar pénzt, vagy érmet tartja a legszebbnek?

– Attól függ, hogy milyen szempontok szerint választunk. Veréstechnikai szempontból a legbravúrosabb a 2002-ben készült Százéves a halasi csipke ezüst emlékérem, erre vagyunk a legbüszkébbek. Nem fantázia szüleménye, hanem a csipkemúzeum egyik legszebb darabja jelenik meg az érmen. Információink szerint, amikor készült, a csipkevarró asszony 220 órai munkájára volt szükség. A mi szakemberünk 200 órát fordított arra, hogy fémbe vésse a mintázatot. Az érme kidolgozottsága, plasztikai finomsága kiemelkedő, tervezője Kósa István, aki mai napig vezető vésnökünk. Művészi szempontból – ha egyet kell mondanom – a Madách Imre: Az ember tragédiája című műve megjelenésének 150. évfordulójára 2012-ben hatezer példányban kibocsátott 3000 forint névértékű ezüst emlékérmére esik a választásom, a tematika nagyon szép művészi megfogalmazása miatt. Az érmeképen Ádám és Éva alakja mögött Lucifer emelkedik fel. A szereplők a földgolyón állnak, amelyen a mű címe olvasható. Az előoldalon Madách Imre alakja tűnik fel a kötelező alaki kellékek (kibocsátó hatóságként a Magyarország felirat, a verési évszám, a címletjelzés és a BP. verdejel) mellett. Négyezer darab további érdekessége, hogy az érme hátoldalán Ádám és Éva alakja, valamint „Az ember tragédiája” felirat különleges extra fényezéssel emelkedik ki az éremképből. Az emlékérmet Szöllőssy Enikő szobrászművész készítette. A modern kifejező eszközök alkalmazása szempontjából az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékező 5000 forint névértékű bicolor ezüst emlékérmét emelném ki, tízezer darab készült belőle. Az előlapon matt alapú mezőben az „1956” évszám ismétlődik, egymás alatti sorokban. A hátlapon látható mezőben szintén az „1956” évszám ismétlődik, az érmemező közepére lyukas nemzeti színű zászló ábrázolása nyúlik be. Az emlékérme szélén köriratban a MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC felirat olvasható. A szegélye aranyozott (ettől bicolor az érme), széle recézett. Rónay Attila ötvösművész munkája. Az emlékérméből ötezer darab 100 000 forint névértékű arany változat is készült.

– Ha már ezt említi, melyik volt eddig itt készült legdrágább pénz?

– Szent István intelmei megnevezéssel 500 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank 2010. augusztus 20-án, Szent István ünnepén. Az érme nagy királyunknak a fiához, Szent Imre herceghez intézett, a leendő uralkodó feladatait részletező intelmeinek (Libellus de Institutione Morum – Intelmek Könyve) állít emléket. 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 62,838 gramm, átmérője 46 mm, széle sima. Mindössze ötszáz darabot gyártottunk belőle különleges – ún. proof – technológiával, ugyancsak Szöllőssy Enikő tervei alapján. Az érméből kisebb, 50 000 forint névértékű változat is készült ötezer példányban.

– A forgalmi- és emlékpénzeken kívül érmeket is készítenek a Pénzverőben, mégpedig többféle különlegességet is. Miben rejlik ezek szakmai érdekessége?

– A Pénzverőben 2003-ban készült egy sorozat A magyar építészet remekei címmel. Kilenc, vörösrézből készült patinázott, magas plasztikájú érem, amelyek között ott van a gótikus középkori eredetű nyírbátori református templom és hálóboltozata is. A „magas” jelző azt jelenti, hogy a plasztika magassága az érmén többszöröse a forgalmi- és az emlékpénzeken megszokott magasságnak. A közel 80 grammos 50 milliméter átmérőjű érméket a már szintén több alkalommal említett munkatársunk, Kósa István tervezte. A sorozat további darabjai: Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Jáki templom, Iparművészeti Múzeum, Pesti Vigadó, Sárospataki vár, Budapesti Sportaréna, Esterházy-kastély – mindegyik egy-egy építészeti stílust képvisel. Egy másik sorozat az Egyházi építészet remekei, amelynek első, és talán legszebb darabja az Esztergomi Bazilika. Külön érdekessége, hogy pereme virágszirom formájú. A sorozat további darabjai: debreceni református nagytemplom, budapesti Dohány utcai zsinagóga, budapesti Deák téri evangélikus templom. A kísérletező, újító kedvű Rónay Attila kiemelkedő magyar festőknek is emléket állított. Sorozatának érdekessége, hogy nem kör-, hanem 55x42 milliméteres, téglalap alakú érmeket készített, és még a magas plasztikán túl is abszolút újszerű megközelítéssel „ültette át” fémbe a festményt. A műalkotás nem plasztikusan jelenik meg az érmen, hanem vonalasrácsos vésetmegoldással idézi fel a legjellemzőbb részleteket, amit patinázással egészített ki a művész. Mindezzel összejátszik az érem anyaga: a tombak nevű ötvözet, amelynek alapja a vörösréz. Valaha hamis aranynak nevezték, és a világháború után néhány évig nálunk is vertek belőle pénzérméket. A különleges sorozat első négy darabja: Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő, Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő, Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus és Victor Vasarely Tűz című alkotása.

– Nyilván szemmel tartja a külföldi, netán magyar vonatkozású pénzérméket. Ezek közül melyik teszik leginkább?

– Szintén az Év érméje volt, bár ezúttal nem a tervező és pénzverő magyar, hanem a Kazahsztán 100 tengés ezüst pénzérméjén szereplő motívum: Attila hun uralkodó portréja. Kibocsátása idején történelmi kategóriában lett az év érméje, 2009 októbere óta van forgalomban, a Nagy hadvezérek sorozat második darabjaként bocsátották ki, az első Dzsingisz kán volt, a harmadik Bonaparte Napóleon. Az érme egyik oldala lovon vágtató harcost ábrázol, a másik oldal középpontjában pedig Attilát ábrázoló aranyozott antik medaliont helyezett a kazah ötvösművész. Az alsó szektorban három vágtázó lovas látható, felül pedig az angol nyelvű felirat, Attila, a hun, valamint születésének és halálának évszámai láthatók. Gondolatgazdag terv, elsőrangú munka. Megjegyzem, ugyanebben az esztendőben az Év érméje közönségdíjat a Tokaji történelmi borvidék 5000 forintos emlékérméje nyerte.

– Milyennek látszik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a Pénzverőben készült érméken?

– Kimondottan változatosnak. Elsőként Kölcsey Ferenc nevét említeném, aki nemzeti himnuszunkat írta. Tiszteletére több emlékérem készült. Vannak olyan híres személyiségek, akiknek alkotásai ma is a megye nevezetességei, mint például Alpár Ignác, aki a megyeházát, a színházat, a Korona Szállót és az evangélikus iskolát tervezte. Tiszteletére születésének 150. évfordulóján 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki az MNB (pesti székházának terveit is ugyanő vetette papírra). Ismerünk híres, egyedi tárgyakat. 1957-ben például a Rakamaz-környéki ásatások során egy gazdag nő sírjában találtak a régészek egy vadászmadarat ábrázoló különleges melldíszt, ennek motívuma került a honfoglalás 1100. évfordulójára 1996-ban kiadott ezüst 2000 forintos emlékpénz egyik oldalára. Annak idején világraszóló, nagy eseménynek is volt szabolcsi hőse: az 1980-as szovjet-magyar közös űrrepülés egyik résztvevője, Farkas Bertalan megyénk, Gyulaháza szülötte. Az űrrepülés 100 forint névértékű nikkel emlékpénze nagy példányszámban jelent meg, 180 ezer normál, 20 ezer pedig különleges felületkezeléssel, utóbbi ma névértékének huszonötszörösét éri. Az űrrepülés 25. évfordulójára a Pénzverő bocsátott ki emlékérmet. Nyírbátori motívummal többször került napvilágra szép érem. Érdemes megjegyezni, hogy Németh Péter múzeumigazgató és Csallány Géza, az Idegenforgalmi Hivatal akkori vezetője az éremművészet korai mecénásai voltak. A Nyírbátori Zenei Napok alkalmából már 1978-ban jelent meg vörösrézből készült érem, Váró Márton szobrászművész alkotása.

– Nem feledkezhetünk meg a megyénkben alkotó művészekről, Sebestyén Sándorról és Tóth Sándorról sem…

– A két művész révén sok szép alkotással gazdagodott a magyar éremművészetnek az a része, amelynek darabjai a Pénzverőben készültek. Nyíregyházán dolgoztak, alkotásaikon többször volt megyei motívum. Sebestyén Sándor munkáiból a Védd a gyermekeket! című, 1989-ben készült különösen szép ezüst 500 forintosát említhetem, amelyen egy szövőállvány mögött álló kisgyermek az „élet fáját” szövi. Ő készítette a Védd a világot! sorozat 1994es ezüst 1000 forintosát is, ma mindkettő igazi ritkaság. Tervei alapján készült a Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából 1991-ben forgalomba került ezüst 500 forintos hátlapja. A legérdekesebb talán mégis a forint ötven éves jubileumára 1996-ban tízezer példányban kiadott ezüst 2000 forintos emlékpénz, amelynek hátulján a forint tizenhárom pénzérméje látszik – ötletes terv, aprólékos munka egy 38 milliméteres átmérőjű pénzen. A Munkácsy Mihály-díjas Tóth Sándor avatott kézzel készült alkotásai közül különösen emlékezetes a II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása alkalmából megjelent emlékérme-sorozat 100 forintos színesfém és 500 forintos ezüst darabjainak előoldala, valamint a sorozat 10 000 forintos arany emlékpénze, amelyből tízezer darab készült, a 22 milliméter átmérőjű érme tömege éppen két dukát, 6,982 gramm. Ma, ha gazdát cserél, körülbelül 130 ezer forintot adnak érte. A művész által tervezett emlékpénzek jelentek meg többek között a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 175., Bethlen Gábor halálának 350., Buda visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából –1977ben, 1979-ben, illetve 1986-ban.

– Milyen különleges terveik vannak 2015-re?

– Az év elején mindig az előző év végének eseményeit értékeljük. Most két ilyen van. 2014-ben volt az I. világháború kitörésének 100. évfordulója. Mivel év közben senki nem rendelt tőlünk megemlékező érmet, úgy döntöttünk, mi magunk adunk ki forgalmi érme szettet háromezer példányban, hiszen mindenképpen tartozunk az áldozatok emlékének. Ennek jelentőségéhez nem mérhető egy másik év végi akciónk: elsősorban a fiatal gyűjtők számára vertük az 1 Fabatka „érmét” valódi keményfából. Kíváncsian várjuk a visszhangot, hogy érdemes-e ilyesmivel is foglalkoznunk, mintegy „fából vaskarikát” készíteni. 2015 első hónapjainak tényleges terveiről annyit mondhatok, hogy a forgalmi pénzek, emlékpénzek, érmek előállítása mellett a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen tervezünk egy valódi bimaterial érmet, amelynek magja porcelán, körgyűrűje fém lenne. Szakmai bravúrra készülünk; náluk is sok aranykezű mester dolgozik, mint nálunk – itt is erős a törzsgárda –, és kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk. Másik tervünk egy emlékérem, amelyik nem kör, nem téglalap és nem is hullámos lesz, hanem Magyarország határainak sziluettjét mutatja. Ehhez is különleges ismeretek, mesterfogások szükségesek.

– Végül említsük meg, miből is táplálkozik a vezérigazgató különösen gazdag megyei ismeretanyaga, hiszen szavaiból érződik, hogy számára „nem térkép e táj…”!

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származom, ma is sok szál köt oda, rendszeresen járok Nyíregyházára, figyelem az ottani híreket. A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban érettségiztem. Miután 1975-ben a budapesti közgazdasági egyetemen diplomáztam, Nyíregyházán kezdtem, első munkahelyem az MNB igazgatóságán volt. Később a megyei tanácson és a mezőgazdasági érdekképviseletnél dolgoztam. A rendszerváltás után egy kereskedelmi bank megyei fiókját vezettem, az MNB elnöke 2001-ben – mondhatom, számomra is váratlanul – nevezett ki a Magyar Pénzverő Rt. vezérigazgatójának. Napi tennivalóim szorosan kapcsolódnak ugyan a bank- és pénzügyekhez, ám lényegében gazdasági, vállalatvezetői munka, igaz, különleges, egyedi munkaterületen.